2 hét Kínában

Szóval miután az átállásból felocsúdtunk egy kicsit, nekiveselkedtünk az első városnézésnek.

De előtte még egy pár szó a szállodáról: 

Így néz ki belül:

ahogy a hűséges olvasók már tudják, a zuhany ugye a romantika jegyében a szoba közepén van, viszont van légkondi, amire nagy szükség van.

A recepciósok nagyon törik az angolt, de segítőkészek, és egy sebhelyesarcú utazásszervező lány rábeszélt minket egy holnapi Nagy-Fal/selyemgyár/Ming-síremlék kombó utazásra. Nagy örömmel vettem észre a liftben a SPA szintet, a finnországi fiaskó után majd most bizonyítunk!

kb 2 körül elindultunk hová máshová, mint a Tian'anmen térre, és vele szomszédságban lévő sejtelmes nevű "tiltott városba" - egyből el akartuk ejteni a nagy vadakat. A 2008-as könyvből kiokosodtam, hogy mit kell tudni róluk, Irina pedig emlékezett, hogy a szálloda honlapján olvasta, hogy csak egy könnyed 35 perces séta. Na ez a könnyedség egyből eloszlott, amikor kijutottunk a szabad levegőre. Kb 35 fok (pedig nem süt át a nap a szmogon), és őserdei páratartalom. De olyan szinten, hogy nem én izzadtam bele a pólóba, hanem a ruha izzadt rám fokról fokra.

A történeti hűség kedvéért írok dátumot is: 2013 augusztus 13-án egy verőfényes napsütéses délután/koraeste indultunk Helsinkibe, nagy volt a jókedv, igazából még nem is kezdtem ráhangolódni az egész Kína sztorira. A legfőbb dolgokat lecsekkoltam: pénzt lehet majd felvenni és váltani is, nem kell megtanulni kínaiul a túléléshez, és a legtöbb szállásunkon lesz majd (valamilyen minőségű) internet is. Azért megkezdtem a felkészülést egy becsúszó szereléssel: még Pesten a biztonsági kapus sornál gyorsan vettem egy Peking útikönyvet (a kettő közül a vastagabbikat). Az már csak az úton kezdett körvonalazódni, hogy nem idén írták (a dátumot sajna nem tüntették fel rajta, pedig alaposan átkutattam): többször is hivatkozik a pekingi olimpiára (2008), hogy majd mekkora game changer lesz a város életében... Azért így is hasznos, nagyjából megerősíti, hogy a tripadvisoron és egyéb siteokon látott "egy tökéletes nap Pekingben" és hasonló okosságok viszonylag klappolnak a régi városnéző iskola tanulságaival.

Finnországban minden jól megy, a reptérről ingyen busz visz a közeli hotelbe, amit nagyon gondosan választottunk ki: van benne wellness részleg, ha nem akarnánk másnap délelőtt beugrani Helsinkibe. Este még láttam a tv-ben az 50km-es gyalogló világbajnokság végét. A csávók  maratoni távot kb 3 óra alatt gyalogolják le, azaz kb 14km/h sebességgel (4:30-as kilométesek), ez kb olyan mint ahogy teljes sebességgel futom a két szigetkört. de ők gyalogolnak! Lehet, h most kéne abbhagyni ezt a bohóckodást a futással..

Miért írom és kinek a blogot?

Hát elsősorban magamnak, nagyon fasza lesz majd pár év múlva visszaolvasni (bár jobban belegondolva most sem nézegetem még a képeket a régi túrákról..), és ezzel egyúttal az otthoniak is tájékoztatást kaphatnak a 2 hetes kínai nyaralásunkról, nem kell majd sms-ben zanzásítani a lényeget. Sőt akár az is elképzelhető, hogy valaki idegen téved ide és merít erőt a saját útjához, szóval nem kicsi a felelősség..

A lényeg: 2 hetet nyaralunk Kínában Irinával, 4 nap Sanghaj a többi Peking. Saját (illetve főleg Irina) szervezésű a dolog, Finnairral megyünk Helsinkin keresztül Pekingba, majd egy ottalvós vonattal átruccanunk Sanghajba és aztán visszavonat, visszarepülő.

Előzetesen lefoglaltunk szállást Pekingben a booking-on, a vonatjegyek már ki is vannak fizetve és elvileg küldik a megfefelő szállodába, A sanghaji hotel is le van rendezve és a második szakaszra Pekingbe is foglaltunk, de az még visszamondható. Odaúton alszunk egyet Helsinkiben egy reptér melletti szálláson - így a Finnairrel megyünk a másik opció Egyptair (kairói reptéri éjszakázás) helyett.

Ezt a blogot már Pekingben kezdem írni, tehát szerencsésen megérkeztünk, de azért jó utat magunknak így ezúton is!